* * * Nem tudjuk.hu

* Az oltatlanok túlterhelik a kórházakat? *

* 2022. 03. 07. * szerző: MJB *

 

Ez a cikk a 4. hullám (2021. ősz) hozzáférhető adatain keresztül fogja vizsgálni az oltatlanok felelősségét a kórházak leterhelésében.

(ELŐZETES: a rendelkezésre álló adatok alapján nem terhelték túl, tehát társadalmi szinten minden “oltási kedv növelő” kényszerítés túlzott óvatosság volt, fenntartásuk szükségtelen és aránytalan.)

KÉP: A magyarországi járványgörbe. Fertőzés esetszámok. (forrás: ourworldindata.org)

A 4. és 5. hullám kulcsfontosságú a vakcinahatékonyság megismerésében: nagyszámú oltott és oltatlan adatait hasonlíthatjuk össze. Ez a legbiztosabb módszer. Elképzelhető, hogy majd, a következő hullám során az oltási kötelezettségek hangulata elterjed (pl. Ausztriából), és akkor ez a módszer megszűnik, nem lesz ugyanis “oltatlan kontrollcsoport”. Becsüljük meg tehát ezen időszak adatait.

Magyarországon a “Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs” vezetője szolgáltatott a teljes 4. hullámról adatokat, a 2021. szeptember 7. és 2022. január 3. közötti négy hónapnyi időszakról. (Hogy Dr. Kásler egyperces januári beszámolója mennyiben tekinthető hasznosnak, azzal külön cikkben foglalkozunk.) Nézzük meg, hogy mi az amit megsejthetünk belőlük, az oltatlan betegek felelősségét érintően: túlterhelték a kórházakat?

OLTATLAN OLTOTT ÖSSZES
% % %
1 Teljes lakosság 3 649 040 37,50 6 081 733 62,50 9 730 772 100,00
2 Intenzíven kezeltek 1 295 70,00 555 30,00 1 850 100,00
3 Oltatlan / oltott lakosságon belüli arány 1 295 0,0355 555 0,0091 0,0355/0,0091= 3,89
OLTATLAN LAKOSSÁGON BELÜLI ARÁNY INTENZÍVEN KEZELTEKEN BELÜLI ARÁNY
4 Oltatlanok többletterhelése 962 0,0264 962 52,00
5 18-65 év közötti oltatlanok többletterhelése 375
SZABAD KAPACITÁS EGY HÓNAP SZABAD KAPACITÁSA 4. HULLÁM SZABAD KAPACITÁSA
6 Szabad intenzív ágyak száma Magyarországon 900 2 700 10 800

A táblázatban az intenzíven kezelt Covid19 betegekkel foglalkozunk. Ezen viszonylag jól mérhető az egészségügy leterheltsége, ősszel több ország is az intenzív osztályok telítettségi állapotához kötötte például a korlátozások ki- és bevezetését.

  • Magyarországon a szabad intenzív kapacitás 900 férőhelyet jelent. Számoljunk ezzel, ne pedig a vészhelyzeti óvatosságból 1.300-ra bővített mennyiséggel. Ez jobb módszer, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy az oltatlanok túlterhelték-e a rendszert.
  • A Covid19 betegek intenzíven töltött átlagos ideje valószínűleg 5 nap alatt van, de számoljunk 10-zel. Ez azt jelenti, hogy teljes kihasználtság esetén 30 nap alatt (900 * 3 = ) 2.700 beteg felvételét viseli el az egészségügyi rendszer. Az őszi hullám négy hónapja alatt pedig (2.700 * 4 = ) 10.800-ét.
  • A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a négy hónap alatt az intenzívre került 1.850 főnyi ápolt

nem terhelte túl az egészségügyet, akár oltott volt, akár nem.

Még az sem terhelte volna túl, ha csak a hullámcsúcs egy hónapja alatt lett volna ennyi beteg.

Nem bagatellizálni akarom a nehézségeket, amiken a betegek, a hozzátartozók, az egészségügyi dolgozók átmentek, sejthetjük mennyire megpróbáltató lehetett volna akár csak az 50 %-os kihasználtság is. De ebben a kérdésben nagyon tisztán kell látnunk, mert az oltatlanok megkülönböztetése mind a mai napig ezen okból áll fent, emiatt rúgtunk ki például embereket a munkahelyükről, pedig a fenti adatok szerint a Covid19 betegek közel sem terhelték túl az egészségügyi rendszert. (Bizonyos, hogy a fenti számok közelítőek, és inkább csak léptéket mutatnak, figyelmeztetésül szolgálnak: messze nem egyértelmű, hogy az oltatlanok megkülönböztetése indokolt volt. Nem úgy tűnik, hogy szükséges-arányos intézkedéseket hoztunk a járványhelyzetben.)

Dr. Kásler adatainak kiértékelése meg szokott állni a táblázatunk 3. soránál, ami szerint az oltatlanok kb. négyszer (3,89-szer) nagyobb veszélyt jelentenek az egészségügyre, mint az oltottak. De ha továbbmegyünk, akkor láthatjuk a táblázatunk 4. sorában, hogy ugyanezen adatok kicsit mást is tudnak jelenteni.

  • Láthatjuk, hogy az oltott lakosság egy része az intenzívre került (555 fő, az oltottak 0,0091 %-a). Azaz látható, hogy az oltatlan lakosságnak is egy hasonló hányada

így is úgy is kórházba került volna, akár kap vakcinát, akár nem.

  • Az oltatlanok által “felelőtlenül okozott terhelési kár” tehát csakis az ezen túlmenő számokban keresendő. Ez a szám az oltatlan lakosság (3.649.040 fő) kb. 0,0264 %-a (0,0355 – 0,0091). Azaz 962 fő. Ez az a körülbelüli mennyiség, amivel az oltatlanok “többlet-terhelik” az egészségügyet, ezt lehetne talán elkerülni, ha mindenkit köteleznének az oltásra.
  • Az összes intenzíven kezelt Covid19 betegnek (1.850 fő) a 962 fő az 52,00 %-a. Ha Dr. Káslerhez hasonlóan kerekíteni kezdünk, akkor mondhatjuk így is: a lakosság oltatlan 40 %-a felel az 50 %-nyi intenzíven kezelt beteg miatt. Azért ez egészen máshogy hangzik, mint a 70 %-nyi oltatlan beteg.

A táblázatunk 5. sorával, a “18-65 év közötti oltatlanok többletterhelésé”-vel külön cikkben foglalkozunk.

Hogy árnyaljuk a képet, megmutatjuk, hogy Angliában milyen arányban kerültek ősszel (2021. okt. 4. és 31. között), a hullámcsúcs egy hónapja alatt a kórházba “sürgősségi ellátásra” az oltottak és oltatlanok, konkrét számukat és a lakossághoz viszonyított arányukat is. Ez egy újabb adalék, ami talán segít bennünket abban, hogy ne fekete-fehéren tekintsünk az oltások hatékonyságára, és lássuk a sok bizonytalanságot, ami a kérdést övezi.

OLTATLAN OLTOTT ÖSSZES
% % %
Teljes lakosság 25 576 013 28,17 48 990 000 71,83 68 202 701 100,00
Sürgősségin kezeltek 3 313 32,77 6 796 67,23 10 109 100,00
Oltatlan / oltott lakosságon belüli arány 3 313 0,0130 6 796 0,0139 0,0130/0,0139= 0,93

(forrás: ourworldindata.org, gov.uk)

Végezetül néhány kérdésfelvetés, amiken el kell gondolkodnunk (nekem is):

  • A magyar adatoknál 3,89-szeres oltáshatékonyságot láttunk. Ugyanezen adatok Angliában 0,93-szoros szorzót mutatnak, azaz hogy az oltások rontanak a kórházba kerülési számokon. A kérdés, hogy mindkét adatot tudjuk-e ugyanúgy kezelni érzelmileg. Ez egy “objektivitási gyakorlat”. Rá merünk tekinteni mindkét adatra, vagy csak amelyik a nézetünket támogatja?
  • Büntethetünk-e egy embercsoportot kollektíven, ha tudjuk jól, hogy 99,7 %-uk bizonyosan ártalmatlan. (Ők nem terhelik az intenzív osztályokat, de még csak kórházba se kerülnek.)
  • Mondhatjuk azt is: nem sorsdöntő, hogy a járvány túlterhelte-e az egészségügyet vagy sem. De ha nem a károk konkrét léptékét nézzük, hanem pusztán azt, hogy egyik csoport hányszoros veszélyt jelent a másikhoz képest, akkor ez precedensként milyen társadalmi folyamatokat indít be? Hányszor veszélyesebb kocsival közlekedni, mint biciklivel vagy tömegközlekedéssel? Ki kerül könnyebben intenzívre, a hegymászó vagy a számítógépes játékot játszó embertársunk? A vegánok vagy a húsimádók terhelik jobban az egészségügyet? És akkor természetesen: egy “vegán oltatlan kocsis”, vagy egy “húsimádó buszozó hegymászó”-e a “veszélyesebb a kórházaink leterhelésében”? Szeretnénk-e az ebből következő pontrendszert életünk részévé tenni? És ehhez kötni, hogy ki élhet az alapjogaival és ki nem?