* * * Nem tudjuk.hu

* Az oltások mellékhatásairól *

* 2022. 03. 31. * szerző: MJB *

 

Hogy az „oltások működnek”-e, az két feltételhez kötött: hatékonyak és biztonságosak. A hatékonyságról viszonylag sok szó folyik, a biztonságosságról kevesebb. Eleinte még akár szakértők is el tudták intézni annyival a kérdést, hogy „nulla halálos áldozatot követelnek az oltások”, de azért hamarosan a reálisabb nézet nyert teret: “a vakcinák mellékhatásainak mennyisége „elenyésző” a Covid19 által okozott károkhoz képest”. A cikk ezzel a kérdéssel fog foglalkozni: tényleg „elenyészőek”? Azt fogjuk megnézni, körülbelül mit tudunk a vakcina-áldozatok mennyiségéről, és ez hogyan viszonyul a Covid19 áldozatok számához.

ELŐZETES: a helyzet komolyságához képest megdöbbentő hiányosságok vannak az oltások biztonságosságának ellenőrzése terén. Ezen hiányosságok sajnos arra mutatnak: nem tudjuk, hogy az oltások működnek-e. Hiszen az nem megállapítható a „biztonságosság” egyértelmű ismerete nélkül.

 

HIÁNYOSSÁG 1. – A korosztályok egybemosása

Az egyik alapvető gond, hogy a Covid19 betegség eléggé korspecifikus, egy idősebb például több ezerszer veszélyeztetettebb lehet, mint egy 18 év alatti.

(Kanada, két évnyi Covid19-hez köthető halálozás, korosztályonként. Forrás: canada.ca. 20 év alattiak, zömében oltatlanok: 34 áldozat. 80 év felettiek, átoltottság 97 %: 22.231 áldozat.)

Ezzel szemben a vakcinák viszonylag hasonlóan működnek a különböző korosztályokban, legalábbis úgy tűnik nincsenek nagy léptékű különbségek a mellékhatások terén sem. Az 5-11 évesek körében pl. “az oltási reakciók teljesen megegyeznek az idősebb gyerekek, illetve a felnőttek esetében tapasztalható mellékhatásokkal.” (index.hu)

(Kanada, bejelentett vakcina mellékhatások száma, korosztályonként. Forrás: canada.ca)

Ez a különbség a Covid19 és a vakcinák között azért fontos, mert a biztonságosság megítélése egy kicsit érzéketlen, matematikai összehasonlításon alapul: akkor jó az oltás, ha kevesebb embert öl meg, mint a betegség. Szemmel láthatóan a Covid19 esetében ez egy korspecifikus kérdés. Azaz előfordulhat, hogy ugyanaz a vakcina “biztonságos” egy idősnek, de “veszélyes” egy fiatalnak. Muszáj korosztályonként összehasonlítani a Covid19-től és az oltástól elhunytak számát.

Ennek első lépése a legkönnyebb: viszonylag sok adatunk van a Covid19 áldozatokról. Nézzük meg, hogy a vakcinahatékonyság időtartamán belül (ez kb. 4 hónap, ez után újra kell oltakozni, ezért jelen esetben ezt az időtartamot érdemes vizsgálnunk) mik voltak az oltatlan fiatalok halálozási esélyei a járványtól:

ANGLIA – 18 év alattiak – 0,00035 %   (~14,5 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~52 fő Covid19 áldozat.)

KANADA – 20 év alattiak – 0,00011 %   (~8 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~9 fő Covid19 áldozat.)

USA – 18 év alattiak – 0,000311 %   (~74 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~230 fő Covid19 áldozat.)

Van egy kis szórás a számokban, de a léptékét nagyjából érzékelhetjük. Bár ezek a számok túlzóak (vannak benne olyanok, akik “Covid19-cel”, és nem “Covid19 miatt” kerültek oda), és még így is túl általánosak (a kisgyerekeknél még kisebbek ezek a számok), de van egy nagy előnyük: nem elméletek és kísérletek eredményei, hanem a megtörtént valóságon alapulnak. Most mondjuk azt, kis túlzással, “oltáspárti” szemlélettel, hogy a fiatalabb korosztályokban a Covid19 halálozási esélye: 0,0004 %. Ezt kell összehasonlítanunk a vakcinák halálozási arányával.

Ami mennyi lehet? Honnan derülhet ki? A klinikai tesztekből esetleg?

 

HIÁNYOSSÁG 2. – A klinikai tesztek használhatatlansága

A vakcina-gyártó cég a klinikai tesztek során néhány ezer embert beolt, és megvizsgálja, hogyan hat rájuk a saját terméke. Nagy előny, hogy az eseteket, még ha “elfogulatlanságról” nem is beszélhetünk, de aktívan követik, van kontroll csoport, gyógyszerügynökségek ellenőrzik a jelentéseket, stb. Viszont szinte kizárólag a “hatékonyságot” tudják így megfigyelni, a “biztonságosságot” nem nagyon. Ennek egyszerű matematikai oka van: a vizsgált esetszám túl kicsi.

A legnagyobb létszámú klinikai teszt a Pfizer-BioNTech nevéhez fűződik: 2020-ban majdnem 22.000, 16 éven felüli embert oltottak be, de korosztályokra bontva ez is csupán néhány ezer fő. Ahogy a fenti példán láttuk, a fiatalok közt a Covid19 halálozási aránya ~0,0004 %. Ez azt jelenti, hogy 250.000 emberből egy. Hogy egy klinikai tesztből kiderüljön a 18 év alatti korosztály számára az oltás biztonságossága, ahhoz minimum ennyi embert, 250.000-et kéne beoltani, mindenféle “végzetes” mellékhatás nélkül. Ebből fakad az a paradoxon, hogy ezekben a korcsoportokban a klinikai tesztekből csak az oltás “veszélyessége” derülhet ki. Ha tehát ilyen híreket olvasunk:

“A Moderna vizsgálatában 4 753 gyerek vett részt, a mellékhatások többsége enyhe vagy közepes súlyosságú volt – közölte a vállalat”

(forrás: telex.hu, 2021. 10. 25.)

akkor tudnunk kell: ebből nem derülhet ki, hogy az oltás biztonságos-e.

A klinikai tesztek “átláthatósága” sem hibátlan sajnos. A teljes dokumentációkat nem szívesen adják ki a cégek, a Pfizertől is ki kellett perelni, és 2022. szeptemberére apránként ki is adják majd őket.

A klinikai tesztekből tehát nem tudjuk meg, hogy mi az oltások halálozási esélye.

 

HIÁNYOSSÁG 3. – A nem kívánt mellékhatások bejelentése

Mindenhol gyűjtik szépen az önkéntes alapon bejelentett oltás mellékhatásokat. Néhol nyilvánosak ezek az adatok (pl.: UK, EU, CA), néhol nem (pl.: Magyarországon 3 éve nem adják ki az éves beszámolót.). Sajnos az a helyzet, hogy a nyilvánosak is használhatatlanok. Hiába tudjuk meg, hogy a bejelentett oltásáldozatok száma alapján a vakcinák halálozási esélye ~0,0024 %-os (eszerint a fiatalok esetében 6-szor több embert öl meg a vakcina mint a Covid19.)

(Bejelentett mellékhatások, EU: csak a Pfizernek, csak a “General disorders and administration site conditions” területen. 2022. 03. 24-én: 5.442 halálos eset, 125.828 maradandó sérülés. Forrás: adrreports.eu)

Ezek az adatok és ábrák igazából semmitmondóak maradnak, mert mint az adatszolgáltatók több helyen kiemelik: a bejelentett esetek nem biztos, hogy ténylegesen a vakcinához köthetőek. Ez igaz. Mit kéne tehát tennünk, hogy az igazságot megismerjük, és kiderüljön: a vakcina biztonságos?

  • Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz már több mint egy éve oltunk) ki kell deríteni, hogy a bejelentett mellékhatások mekkora része köthető valóban az oltáshoz. Szégyen ez a lassúság, érthetetlen ez a hanyagság egy ilyen kulcskérdés esetében.

A “hivatalos beszámolók a vakcina mellékhatásokról” általában nem számolják ki ezt. Kivétel Németország, ott megvizsgálták, hogy a bejelentett eseteknél 100-ból csupán 4 köthető valóban a vakcinákhoz. Alátámasztott kapcsolatot találni bizonyosan nehézkes. Ha a 100 bejelentett halálozásból 25 valóban az oltás napján történik, akkor esélyes, hogy a német szám nagyon is alulbecsült. Mindenesetre aszerint az oltások halálozási aránya ~0,00005 %, most maradjunk ennél az “oltáspárti” számnál. De még most se dőlhetünk hátra, tovább kell menni, és ezt sajnos már a németek se tették meg:

  • Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz már 11 milliárd dózist beadtunk) ki kell deríteni, hogy a “bejelentett gyanús esetek” mekkora töredékét képezik a “valóságban megtörtént gyanús esetek”-nek. Nem tudjuk. Szégyen, hogy ezt a hiányosságot még csak meg sem említik a mellékhatások adatainak bemutatásakor, érthetetlen ez az elfogult szemlélet.

A bejelentett esetek töredékei a valóságban megtörténteknek, ez ennek a módszernek az egyik fő gyengesége (underreporting). Emiatt zajlik évek óta nemzetközi kampány, hisz általában is jó lenne minél tisztábban látnunk ezügyben: a gyógyszer mellékhatások meglepően komoly helyen állnak a halálozási okok között. A bejelentési kedv pedig országonként változó, de sehol se 100 %-os. A szakma hajlandósága valószínűleg eleve nem túl nagy, (0,5 %? 1-13%? 20 %? 10-50%?), de még az is csökkenhetett jelen esetben, akár a leterheltségtől, akár az elfogultságtól. Ahogy a legátfogóbb magyar vakcinahatékonysági kutatás is megjegyzi: ez utóbbi már olyan tényező lett, amivel a Covid19 esetében számolni kell.

“…cases could also be diagnosed based on clinical symptoms, which might have resulted in differential misclassification, somewhat overestimating vaccine efficacy because a physician could have been less likely to diagnose COVID-19 knowing a person was vaccinated” ~ “lehetséges, hogy a vakcinahatékonyság eredményei túlbecsültek, hiszen az orvosokkal előfordulhat hogy az oltottak esetében kevésbé hajlamosak Covid19-et diagnosztizálni.”

(Cikkünk a kutatásról: itt. Forrás: clinicalmicrobiologyandinfection.com)

Szerencsére a “mellékhatások bejelentése” nem az egyetlen esély, hogy kiderüljenek a pontosabb esetszámok. Németország egyik legnagyobb biztosítótársasága a saját zsebén érzi, hány embert kellett kórházban ápolni oltás miatt. Írt is egy nyílt levelet a hatóságoknak: a hivatalosan közölt bejelentett számok kevesebb, mint a tizedét takarhatják a megtörtént eseteknek.

* * * Frissítés 2022. 04. 07.: Ha a bejelentési hajlandóság ~10 %, akkor az oltások halálozási aránya ~0,0005 %. Azaz több fiatal hal meg az oltástól, mint a Covid19-től (~0,0004 %)

  • Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz az emberiség 65 %-a már megkapta a vakcinát) korosztályokra bontva, standardizálva, minden lehetséges módon össze kell hasonlítanunk pl. a fenti két pont alapján közelítőleg, de azért kiderített oltásáldozatok mennyiségét a Covid19 áldozatokéval. Szégyen, hogy nincsenek garmadával ezzel kapcsolatos kutatások, ellenőrzések, metaanalízisek, stb. Érthetetlen ez a tudományos közömbösség.

*

ÖSSZEGZÉS

  1. A hivatalos szervek a vakcinák biztonságának vizsgálatakor, még ha jószándékból is, de elfogultak. Ez káros, járványügyileg is, és csökkenti a tudomány hitelességét.
  2. A betegséggel kapcsolatos korlátozó intézkedések a különböző korosztályokban másképpen felelnek meg a “szükséges és arányos” kritériumnak.
  3. A “korosztály-független oltási igazolványok” rendszere egy ennyire “korosztály-specifikus” betegség esetében több mint kérdéses. De általában véve is: alapjogaink (pl.: utazás, munka, méltóság) korlátozása társadalmilag bonyolultabb választ kíván annál, mint hogy a “vakcinák hatékonyak és punktum”.
  4. Amíg az oltásáldozatok számát alulbecsüljük (vagy egyáltalán: ki se számoljuk pontosan), addig a Covid19 áldozatok számát túlbecsüljük (itt a bizonytalan esetek is automatikusan bekerülnek a statisztikákba). Egyértelmű: összehasonlíthatatlan a két szám.

Azaz: nem tudjuk megállapítani a biztonságosságot.

Azaz: nem tudjuk, hogy az oltás működik-e.

 *   *   *