MUNKAKOZI *** NEM NYILVANOS
ELŐZETES:
A vakcinák sikereit a való életben tapasztaltakon nem tudtuk bemutatni. Pedig majdnem két évünk volt rá, és többféle módszerrel is megpróbálkoztunk.
*
Hogyan alakulhatott ki az, hogy az emberiség egy jelentős része szerint “az oltások működnek”, míg mások ezzel gyökeresen ellenkező véleményen vannak? Hogyan lehetséges, hogy alapvetően ugyanazon adatok alapján ennyire különböző következtetésre jutunk? Természetesen nem tudjuk.
De a honlapunkon hónapok óta halmozódó sok nemtudás, adat-, és még inkább, adathiány-elemzések mára lehetővé teszik, hogy lehetséges teóriákat vázoljunk fel ilyen meta-kérdésekre. Ez volt az igazi célunk, amikor nekiálltunk ennek a honlapnak. A saját nézőpontunk bizonygatása ugyanis önmagában csak a keserves megnemértettség érzést erősíti mindenkiben, míg a véleménykülönbségek gyökerének feltárása reményt és fellégzést ad: mégiscsak lehetséges megérteni egymást. Természetesen nem gondoljuk azt, hogy a gyökerek feltárása nélkül annak kellett volna történnie, amit tapasztaltunk a covid intézkedésekkel kapcsolatos kommunikációban, gondolunk itt a félelem-vezérelte gőgös egymásnak esésekre. Hiszen egymás véleményének meghallgatása és elfogadása sokkal alapvetőbb emberi gesztus, amihez nem szükséges a logikai gyökerek feltárása – amit most mégis meg fogunk tenni.
E célból az igen precíz, heti rendszerességű skót adatszolgáltatást elemezzük visszamenőlegesen. Ezeknek a jelentéseknek egyik elsődleges célja az volt, hogy a „való életben” tapasztalt vakcinahatékonyságot bemutassák a lakosságnak. Megnézzük, hogyan lehet az adatokból teljes jóhiszeműséggel levonni azt a következtetést, hogy működnek az oltások, és ennek az ellenkezőjét is. Az egyik leglényegesebb szempontot fogjuk megvizsgálni, azt, hogy egy adott lakosságban az oltások hogyan hatottak a Covid19 halálozásokra.
*
Öt féle módszert láthattunk ennek bemutatására a skótoknál, ez nagyjából lefedi az összes kipróbált technikát, amivel világszerte megpróbáltuk bemutatni a vakcinák által elért eredményeket / károkat. Megéri képbe jönni velük, ha legközelebb hasonló helyzetbe kerülünk, akkorra tanuljunk a mostani tapasztalatokból.
Első módszer: Nincs semmilyen adatközlés.
Általánosan elterjedt módszer a világon, hogy nem közlik az oltottsági státusz szerinti halálozási adatokat. Ez a legjobb táptalaja a mindenféle tudást nélkülöző dühös veszekedéseknek. A skótok szerencsére végül váltottak erről a nem túl hasznos módszerről, de több mint fél évet kellett várni rá. 2020 decemberében elkezdtek oltakozni, az első tapasztalatok bemutatásáig mégis 2021 júliusáig kellett várniuk. Addig a klinikai kísérletek szolgáltattak némi információt arról, hogy mit lehet majd talán remélni a vakcinahatékonyságtól. Ezekről a reményekről külön cikkben írtunk.
Második módszer: A Covid19-hez kötött halálesetek számait közlik, oltottsági státusz szerint.
2021 júliusában ez még remek módszernek tűnt. Ekkoriban élénken élt a vakcinák ~100 %-os hatékonyságába vetett tévhit, hisz a klinikai kísérletek ilyesmiket sugalltak, és a konkrét tapasztalatokat az életből nem nagyon ismerhettük. Azt hittük hát bőven elég lesz bemutatni, hogy szinte az összes Covid19 áldozat oltatlan. Ezek a júliusi adatok első ránézésre alá is támasztották ezt a tévhitet: ekkorra ugyanis a lakosság ~60 %-a kapott már két dózist, azaz „védett” volt, de a Covid19-hez kötött áldozatoknak csak ~2 %-a volt oltott (64 fő a 3.283-ból)! Második ránézésre kiderült, hogy sajnos félrevezető dolog fél évnyi adatot ömlesztve, egyben vizsgálnunk: a Covid19 hullám február végén lezárult Skóciában, és ekkor a lakosság átoltottsága még csak 0,2 % alatt volt. Tehát az is lehetséges, hogy a ~2 %-nyi oltott áldozat nagyon is sok. De hamarosan látványosabb is lett, hogy valami nem stimmel: érthetetlenül gyorsan emelkedni kezdett az oltott áldozatok aránya: szeptember elején már 338 fő volt a 3.735-ből. Azaz ebben a két hónapban az áldozatok ~60 %-a kétszer oltott volt (274 fő a 452-ből)! Ez nagyon nem a remélt „nagyjából nulla” %. Új módszer kellett, ez a mostani ugyanis egyáltalán nem tudta egyértelműen bemutatni, hogy az oltás hatékony. A mostani módszer lényege ugyanis az, hogy a lakosság átoltottságát összehasonlítjuk az áldozatok átoltottságával. Ha kb. ugyanolyan számokat látunk (jelen esetben: ~60 – 60 %-ot), akkor az azt jelenti, hogy a vakcina nem működik: egyáltalán nem hat ki a Covid19 halálozások számára, például nem csökkenti azokat.
(forrás:
Harmadik módszer: Heti bontásban közlik az adatokat, és jön a híres kor-standardizálás.
Ez volt a legpontosabb módszerünk. Egyrészt végre nem könnyen félreértelmezhető, több hónapnyi ömlesztett adatot mutattunk be egyben, hanem hetente láthattuk az esetszámokat, így pontosabban le lehetett követni a vakcinahatékonyságot. Ezenkívül fontos technika lett a „kor-standardizálás”. Volt kis gondunk, hogy megbarátkozzunk a módszerrel, de semmi varázslat nincs benne. Ugyanazt csináljuk, amit eddig: összehasonlítjuk a lakosság átoltottságát a Covid19 áldozatok átoltottságával, az egyetlen változtatás az, hogy korcsoportokra bontva tesszük ezt. Az így kapott eredményt 100.000 főre vetítve mutatjuk be, ezáltal összehasonlíthatóvá válnak a különböző oltottsági státuszú csoportok: mindegy, hogy amúgy mennyien vannak beoltva vagy sem. A kor-standardizálásra azért van főleg szükség, mert a Covid19 nagyon korspecifikus betegség: a halottak átlagéletkora 80 év felett van, és a korosztályok átoltottsága is nagyban különbözik. Az adatszolgáltatás ebben az időszakban remek, és azt mutatja, hogy a kétszer oltottak ~4-szer kisebb eséllyel haltak meg Covid19-hez köthetően, mint az oltatlanok vagy egyszer oltottak. Ez amúgy ~75 %-os vakcinahatékonyságot jelez. Ekkoriban is sokat lehetett veszekedni az adatokon, ugyanis a kor-standardizált eredmények ellentmondtak az esetszámokon tapasztaltaknak, de azért kiderült, hogy a kor-standardizálás a pontosabb. Később fontos lesz, itt jegyezzük meg: ezeket az adatokat a vakcinahatékonyság bemutatására és az oltakozási kedv növelésére használja a skót egészségügyi hivatal (PHS). Ezért írja a táblázat alá, hogy a „Covid19-hez köthető halálozás esélye a legkisebb a kétszer oltottaknál, ahogy ez le is olvasható a kor-standardizált eredményekből”. Semmi egyebet nem fűznek hozzá öt hónapon keresztül. Aztán 2022 januárjában valami megváltozik.
(forrás:
Negyedik módszer: Használhatatlan adatokat kap a lakosság.
A Covid19-hez köthető halálozások bemutatásának módszere tulajdonképpen semmit sem változik 2022 januárjában: ugyanúgy láthatjuk az esetszámokat és a kor-standardizált eredményeket. Mégis megjelenik egy fontos felirat mellettük: a továbbiakban nem alkalmasak ezek az adatok arra, hogy a vakcinahatékonyságra következtessünk belőlük. Az indok: sokan félreértelmezik a számokat („large risk of misinterpretation”). Eddig ez nem volt gond? Mi változott meg hirtelen? Az, hogy a kor-standardizált adatokból aggasztó vakcinatulajdonságok derültek ki: az oltás hatása nem pusztán „elhalványul”, hanem le is rontja az emberek védekezőképességét a Covid19 (és még ki tudja mi) ellen. A legtöbb Covid19 áldozat a kétszer oltottakból került ki ekkoriban.
(forrás:
Tudományosan nincs megmagyarázva, hogy miért hitelteleníti saját adatait az egészségügyi hivatal, és az se, hogy eddig miért tartotta őket hitelesnek. A felhozott indokok ellentmondásosak, „talán”-okkal sűrűn tarkítva – ezeket a függelékben bemutatjuk. Annyit mindenesetre ki kell jelentenünk: onnantól kezdve, hogy megjelent az a kis felirat a táblázat alatt („a vakcinahatékonyság mérésére alkalmatlanok a kor-standardizálási adatok”), minden megváltozott. Az egészségügyi hivatal ezzel kijelentette: nincs, és eddig soha nem is volt semmilyen módszerünk arra, hogy ellenőrizzük kik haltak meg kevésbé a Covid19-től. Az oltottak vagy az oltatlanok? Nem tudjuk. Hivatalosan sem.
Ötödik módszer: Nincs semmilyen adatközlés.
Körbeértünk. Alig 8 hónapon át közöltek adatokat Skóciában, és újra visszatértek a kezdeti módszerhez, a lehető legrosszabbhoz. Ez súlyos kudarc. A heti bontásban követett remek minőségűnek mondható Covid19 halálozási statisztikáknak búcsút mondhattunk 2022 februárjában. Ezek után nem sok maradt a tájékozódni vágyóknak, csak három darab kutatás. Ennyi bizonyíték-szerűség maradt a vakcinahatékonyságra. Egy angol kutatás, egy izraeli és egy portugál. Ezeket külön a függelékben kielemezzük, itt most csak álljon annyi róluk: zömében aktualitásukat vesztett 2021-es részadatokkal dolgoznak, és az eredményeik nem mondanak ellent a korstandardizálás adatainak. Ezen kutatások egy lényeges dologban különböznek a korstandardizált eredményektől: kevesebb információt közölnek a vakcinák hatásairól. Ha lehet, pl. kikerülik az oltások hosszútávú hatékonyságának témakörét. Hogy tudniillik néhány hónap után negatív lesz.
Látnunk kell, hogy ez mekkora minőségromlást jelent a „való életben” tapasztaltak bemutatásában: a skótok időben és térben egyre távolibb, egyre használhatatlanabb információkat kaphatnak csak arról, hogy közülük mennyi oltott és oltatlan hunyt el. A silányodó adatközlés oka nem a járvány lecsengésében keresendő, olyasmi ugyanis nem történt Skóciában (se), hiába oltakoztak példamutatóan: 2022 első félévében több áldozatot követelt a Covid19 (2.497-et), mint előtte, 2021. második félévében (2.310-et). Ne feledjük: 2021 második félévét olyannyira durva Covid19 évnek értékeltük, hogy ekkoriban (kis túlzással) bárki bármilyen alapjogát megvonhatta az oltatlanoknak. És bőven volt példa arra, hogy meg is vonták. 2022 első féléve pedig a „túl vagyunk a járványon” hangulatában telt el, egyre lazuló intézkedésekkel.
*
A Covid19-hez kötött, oltottsági státusz szerinti halálozási számok nem szólnak a „nagyon hatékony vakcinák” igaza mellett. Ezen számok bemutatása (vagy éppen: bemutatásának hiánya) háromféle dolgot jelenthet:
- Az oltás legfeljebb alig kimutatható haszonnal bír.
- Az oltás nem hatékony vagy káros.
- Az oltás nagyon hatékony. Ez utóbbit csakis egy feltétellel jelenthetik a számok: ha a rengeteg oltott, Covid19-hez köthető áldozatból csak kevesen haltak meg igazából a járvány miatt. Más szóval: a nagyon hatékony vakcinára csak akkor van esély, ha a Covid19 áldozatok mennyiségét rosszul mértük. Azaz ha a járványveszélyt túlbecsültük. Természetesen az oltatlanok esetében is, hisz a mérési módszerek ugyanazok. Ezt a következtetést csak akkor tudjuk kikerülni, ha az oltott Covid19-hez köthető áldozatok létét letagadjuk, de az oltatlanokét felnagyítva kikürtöljük a világba. Sajnos erre a szemellenzőre van hivatalos, szakértői példa, nem kevés, a legmagasabbtól a legalacsonyabb szintekig. Ezt a szemellenzőt nagyban támogatja, ha homályosak az információink, pl. a hivatalos szervek nem közölnek oltottsági státusz szerinti halálozási számokat. Skóciában kilenc hónapja nem közölnek ilyeneket. Az utolsó egy hónapnyi ismert adatot azért itt most bemutatjuk: 2022 januárjában a Covid19-hez köthető áldozatok 87 %-a oltott volt Skóciában (415 fő a 476-ból: 292-en háromszor voltak beoltva, 108-an kétszer, 15-en egyszer, és 61-en voltak oltatlanok).
ÖSSZEGZÉS
A hivatalos szervek nem tudták bemutatni, hogy az oltások csökkentették-e a Covid19 halálozások számát. Kitartóan ódzkodunk ennek a kudarcnak a beismerésétől is. Így legközelebb, egy esetleges hasonló helyzetben valószínűleg ugyanezen hibákat ismételjük majd meg. Ha a hivatalos szervek nem javítanak a tájékoztatási módszereiken, akkor a zavaros információk, vagy azok teljes hiánya megint egy rettegő, dühös, agresszív és végletesen megosztott társadalmi helyzetet szülhet.
* * *