* * * Nem tudjuk.hu

* Hogyan lehet meggyőzni az oltásszkeptikusokat? *

Nagyon egyszerű!

Pontosan úgy, ahogy bármilyen embert, bármiről. Megmutatjuk nekik, hogy milyen információk és milyen gondolatmenetek alapján jutottunk el a véleményünkre. Nem értik? Kérdésük van? Logikai bukfencet vélnek felfedezni érvelésünkben? A bizonyítékok hiányára hivatkoznak? Semmi gond! Emberek között a vita pontosan így kell hogy zajoljon! Így jutunk közelebb az igazsághoz! Következetesen, egyesével kell válaszolni minden felmerült kérdésre. A kétkedés elengedhetetlen eleme a megismerésnek. Sajnos ez bizony időigényes dolog, de nincs más mód, ha az erőszakot kerülni akarjuk.

Túl lennénk a párbeszéden?

Nem! Egy nagyon is mozgalmas időszakban vagyunk! Most futnak be sorra a tapasztalatok, amik alapján ellenőrizhetjük korábbi elméleteinket. A „Hogyan lehet meggyőzni az oltásszkeptikusokat?” kérdés sajnos önmagában is hibás, csak rossz választ lehet rá adni. Nincsen senki az „igazság” birtokában, elég, ha például az egymással határos országok teljesen különböző, mégis mindenhol “tudományosan igazolt” járványkezelési intézkedéseire gondolunk. És ami a tüskefehérjék szintjén, egy laboratóriumban 100%-osan működik, nem biztos, hogy a teljes életben is mindent eldöntő tény. A kétségek és a keresgélő párbeszéd időszaka ez. Ha „vészhelyzet” van, annak sürgető mivolta nem feledtetheti ezt a bizonytalanságot velünk. A határozott és gyors döntések nem a bizonyossággal egyenértékűek.

Tekinthetünk vajon egy embercsoportot komplett hülyének, egy nagyon specifikus kérdésre adott, jó szándékú válaszuk alapján? Hiszünk benne, hogy amikor két ember vitatkozik, oltáspártiságtól függetlenül, mindegyik képes érdeklődve a másik felé fordulni, és feltételezni: ő is jót akar saját magának, a közösségének és környezetének. Hiszünk ebben? Ha igen, akkor minden jó lesz.

Itt a legördülő menüpontokban próbáljuk összegyűjteni a témához kapcsolódó adatokat, gondolatokat. Az összes írásunkat a “Cikkek“-nél tekintheti meg. Ha javaslata, kritikája van, kérjük küldje el az emailcímünkre! Mi is igyekszünk frissíteni, aktualizálni a kérdéshez kapcsolódó anyagokat.

* 2022. 03. 31. * szerző: MJB *

 

Hogy az „oltások működnek”-e, az két feltételhez kötött: hatékonyak és biztonságosak. A hatékonyságról viszonylag sok szó folyik, a biztonságosságról kevesebb. Eleinte még akár szakértők is el tudták intézni annyival a kérdést, hogy „nulla halálos áldozatot követelnek az oltások”, de azért hamarosan a reálisabb nézet nyert teret: “a vakcinák mellékhatásainak mennyisége „elenyésző” a Covid19 által okozott károkhoz képest”. A cikk ezzel a kérdéssel fog foglalkozni: tényleg „elenyészőek”? Azt fogjuk megnézni, körülbelül mit tudunk a vakcina-áldozatok mennyiségéről, és ez hogyan viszonyul a Covid19 áldozatok számához.

ELŐZETES: a helyzet komolyságához képest megdöbbentő hiányosságok vannak az oltások biztonságosságának ellenőrzése terén. Ezen hiányosságok sajnos arra mutatnak: nem tudjuk, hogy az oltások működnek-e. Hiszen az nem megállapítható a „biztonságosság” egyértelmű ismerete nélkül.

 

HIÁNYOSSÁG 1. – A korosztályok egybemosása

Az egyik alapvető gond, hogy a Covid19 betegség eléggé korspecifikus, egy idősebb például több ezerszer veszélyeztetettebb lehet, mint egy 18 év alatti.

(Kanada, két évnyi Covid19-hez köthető halálozás, korosztályonként. Forrás: canada.ca. 20 év alattiak, zömében oltatlanok: 34 áldozat. 80 év felettiek, átoltottság 97 %: 22.231 áldozat.)

Ezzel szemben a vakcinák viszonylag hasonlóan működnek a különböző korosztályokban, legalábbis úgy tűnik nincsenek nagy léptékű különbségek a mellékhatások terén sem. Az 5-11 évesek körében pl. “az oltási reakciók teljesen megegyeznek az idősebb gyerekek, illetve a felnőttek esetében tapasztalható mellékhatásokkal.” (index.hu)

(Kanada, bejelentett vakcina mellékhatások száma, korosztályonként. Forrás: canada.ca)

Ez a különbség a Covid19 és a vakcinák között azért fontos, mert a biztonságosság megítélése egy kicsit érzéketlen, matematikai összehasonlításon alapul: akkor jó az oltás, ha kevesebb embert öl meg, mint a betegség. Szemmel láthatóan a Covid19 esetében ez egy korspecifikus kérdés. Azaz előfordulhat, hogy ugyanaz a vakcina “biztonságos” egy idősnek, de “veszélyes” egy fiatalnak. Muszáj korosztályonként összehasonlítani a Covid19-től és az oltástól elhunytak számát.

Ennek első lépése a legkönnyebb: viszonylag sok adatunk van a Covid19 áldozatokról. Nézzük meg, hogy a vakcinahatékonyság időtartamán belül (ez kb. 4 hónap, ez után újra kell oltakozni, ezért jelen esetben ezt az időtartamot érdemes vizsgálnunk) mik voltak az oltatlan fiatalok halálozási esélyei a járványtól:

ANGLIA – 18 év alattiak – 0,00035 %   (~14,5 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~52 fő Covid19 áldozat.)

KANADA – 20 év alattiak – 0,00011 %   (~8 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~9 fő Covid19 áldozat.)

USA – 18 év alattiak – 0,000311 %   (~74 millió főből 4 hónap / egy hullám alatt: ~230 fő Covid19 áldozat.)

Van egy kis szórás a számokban, de a léptékét nagyjából érzékelhetjük. Bár ezek a számok túlzóak (vannak benne olyanok, akik “Covid19-cel”, és nem “Covid19 miatt” kerültek oda), és még így is túl általánosak (a kisgyerekeknél még kisebbek ezek a számok), de van egy nagy előnyük: nem elméletek és kísérletek eredményei, hanem a megtörtént valóságon alapulnak. Most mondjuk azt, kis túlzással, “oltáspárti” szemlélettel, hogy a fiatalabb korosztályokban a Covid19 halálozási esélye: 0,0004 %. Ezt kell összehasonlítanunk a vakcinák halálozási arányával.

Ami mennyi lehet? Honnan derülhet ki? A klinikai tesztekből esetleg?

 

HIÁNYOSSÁG 2. – A klinikai tesztek használhatatlansága

A vakcina-gyártó cég a klinikai tesztek során néhány ezer embert beolt, és megvizsgálja, hogyan hat rájuk a saját terméke. Nagy előny, hogy az eseteket, még ha “elfogulatlanságról” nem is beszélhetünk, de aktívan követik, van kontroll csoport, gyógyszerügynökségek ellenőrzik a jelentéseket, stb. Viszont szinte kizárólag a “hatékonyságot” tudják így megfigyelni, a “biztonságosságot” nem nagyon. Ennek egyszerű matematikai oka van: a vizsgált esetszám túl kicsi.

A legnagyobb létszámú klinikai teszt a Pfizer-BioNTech nevéhez fűződik: 2020-ban majdnem 22.000, 16 éven felüli embert oltottak be, de korosztályokra bontva ez is csupán néhány ezer fő. Ahogy a fenti példán láttuk, a fiatalok közt a Covid19 halálozási aránya ~0,0004 %. Ez azt jelenti, hogy 250.000 emberből egy. Hogy egy klinikai tesztből kiderüljön a 18 év alatti korosztály számára az oltás biztonságossága, ahhoz minimum ennyi embert, 250.000-et kéne beoltani, mindenféle “végzetes” mellékhatás nélkül. Ebből fakad az a paradoxon, hogy ezekben a korcsoportokban a klinikai tesztekből csak az oltás “veszélyessége” derülhet ki. Ha tehát ilyen híreket olvasunk:

“A Moderna vizsgálatában 4 753 gyerek vett részt, a mellékhatások többsége enyhe vagy közepes súlyosságú volt – közölte a vállalat”

(forrás: telex.hu, 2021. 10. 25.)

akkor tudnunk kell: ebből nem derülhet ki, hogy az oltás biztonságos-e.

A klinikai tesztek “átláthatósága” sem hibátlan sajnos. A teljes dokumentációkat nem szívesen adják ki a cégek, a Pfizertől is ki kellett perelni, és 2022. szeptemberére apránként ki is adják majd őket.

A klinikai tesztekből tehát nem tudjuk meg, hogy mi az oltások halálozási esélye.

 

HIÁNYOSSÁG 3. – A nem kívánt mellékhatások bejelentése

Mindenhol gyűjtik szépen az önkéntes alapon bejelentett oltás mellékhatásokat. Néhol nyilvánosak ezek az adatok (pl.: UK, EU, CA), néhol nem (pl.: Magyarországon 3 éve nem adják ki az éves beszámolót.). Sajnos az a helyzet, hogy a nyilvánosak is használhatatlanok. Hiába tudjuk meg, hogy a bejelentett oltásáldozatok száma alapján a vakcinák halálozási esélye ~0,0024 %-os (eszerint a fiatalok esetében 6-szor több embert öl meg a vakcina mint a Covid19.)

(Bejelentett mellékhatások, EU: csak a Pfizernek, csak a “General disorders and administration site conditions” területen. 2022. 03. 24-én: 5.442 halálos eset, 125.828 maradandó sérülés. Forrás: adrreports.eu)

Ezek az adatok és ábrák igazából semmitmondóak maradnak, mert mint az adatszolgáltatók több helyen kiemelik: a bejelentett esetek nem biztos, hogy ténylegesen a vakcinához köthetőek. Ez igaz. Mit kéne tehát tennünk, hogy az igazságot megismerjük, és kiderüljön: a vakcina biztonságos?

  • Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz már több mint egy éve oltunk) ki kell deríteni, hogy a bejelentett mellékhatások mekkora része köthető valóban az oltáshoz. Szégyen ez a lassúság, érthetetlen ez a hanyagság egy ilyen kulcskérdés esetében.

A “hivatalos beszámolók a vakcina mellékhatásokról” általában nem számolják ki ezt. Kivétel Németország, ott megvizsgálták, hogy a bejelentett eseteknél 100-ból csupán 4 köthető valóban a vakcinákhoz. Alátámasztott kapcsolatot találni bizonyosan nehézkes. Ha a 100 bejelentett halálozásból 25 valóban az oltás napján történik, akkor esélyes, hogy a német szám nagyon is alulbecsült. Mindenesetre aszerint az oltások halálozási aránya ~0,00005 %, most maradjunk ennél az “oltáspárti” számnál. De még most se dőlhetünk hátra, tovább kell menni, és ezt sajnos már a németek se tették meg:

  • Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz már 11 milliárd dózist beadtunk) ki kell deríteni, hogy a “bejelentett gyanús esetek” mekkora töredékét képezik a “valóságban megtörtént gyanús esetek”-nek. Nem tudjuk. Szégyen, hogy ezt a hiányosságot még csak meg sem említik a mellékhatások adatainak bemutatásakor, érthetetlen ez az elfogult szemlélet.

A bejelentett esetek töredékei a valóságban megtörténteknek, ez ennek a módszernek az egyik fő gyengesége (underreporting). Emiatt zajlik évek óta nemzetközi kampány, hisz általában is jó lenne minél tisztábban látnunk ezügyben: a gyógyszer mellékhatások meglepően komoly helyen állnak a halálozási okok között. A bejelentési kedv pedig országonként változó, de sehol se 100 %-os. A szakma hajlandósága valószínűleg eleve nem túl nagy, (0,5 %? 1-13%? 20 %? 10-50%?), de még az is csökkenhetett jelen esetben, akár a leterheltségtől, akár az elfogultságtól. Ahogy a legátfogóbb magyar vakcinahatékonysági kutatás is megjegyzi: ez utóbbi már olyan tényező lett, amivel a Covid19 esetében számolni kell.

“…cases could also be diagnosed based on clinical symptoms, which might have resulted in differential misclassification, somewhat overestimating vaccine efficacy because a physician could have been less likely to diagnose COVID-19 knowing a person was vaccinated” ~ “lehetséges, hogy a vakcinahatékonyság eredményei túlbecsültek, hiszen az orvosokkal előfordulhat hogy az oltottak esetében kevésbé hajlamosak Covid19-et diagnosztizálni.”

(Cikkünk a kutatásról: itt. Forrás: clinicalmicrobiologyandinfection.com)

Szerencsére a “mellékhatások bejelentése” nem az egyetlen esély, hogy kiderüljenek a pontosabb esetszámok. Németország egyik legnagyobb biztosítótársasága a saját zsebén érzi, hány embert kellett kórházban ápolni oltás miatt. Írt is egy nyílt levelet a hatóságoknak: a hivatalosan közölt bejelentett számok kevesebb, mint a tizedét takarhatják a megtörtént eseteknek.

  • Sürgősen (nagyon sürgősen, hisz az emberiség 65 %-a már megkapta a vakcinát) korosztályokra bontva, standardizálva, minden lehetséges módon össze kell hasonlítanunk pl. a fenti két pont alapján közelítőleg, de azért kiderített oltásáldozatok mennyiségét a Covid19 áldozatokéval. Szégyen, hogy nincsenek garmadával ezzel kapcsolatos kutatások, ellenőrzések, metaanalízisek, stb. Érthetetlen ez a tudományos közömbösség.

*

ÖSSZEGZÉS

  1. A hivatalos szervek a vakcinák biztonságának vizsgálatakor, még ha jószándékból is, de elfogultak. Ez káros, járványügyileg is, és csökkenti a tudomány hitelességét.
  2. A betegséggel kapcsolatos korlátozó intézkedések a különböző korosztályokban másképpen felelnek meg a “szükséges és arányos” kritériumnak.
  3. A “korosztály-független oltási igazolványok” rendszere egy ennyire “korosztály-specifikus” betegség esetében több mint kérdéses. De általában véve is: alapjogaink (pl.: utazás, munka, méltóság) korlátozása társadalmilag bonyolultabb választ kíván annál, mint hogy a “vakcinák hatékonyak és punktum”.
  4. Amíg az oltásáldozatok számát alulbecsüljük (vagy egyáltalán: ki se számoljuk pontosan), addig a Covid19 áldozatok számát túlbecsüljük (itt a bizonytalan esetek is automatikusan bekerülnek a statisztikákba). Egyértelmű: összehasonlíthatatlan a két szám.

Azaz: nem tudjuk megállapítani a biztonságosságot.

Azaz: nem tudjuk, hogy az oltás működik-e.

 *   *   *

 

* 2022. 03. 31. * szerző: MJB *

 

Több mint két év járvány után, több mint egy év oltás után se a Covid19-, se az oltásáldozatok pontos számát nem ismerjük. Általában nem túl nyilvánosak az adatok, ahol mégis közzétesznek a kormányok némi információt, arról sajnos az derül ki, hogy hiányosak, használhatatlanok. Ennek oka, hogy három alapvetően fontos információ még a “leg-átláthatóbb” adatközlésekből is rendre hiányzik:

  1. A “Covid19 áldozatok” mekkora része hunyt el valóban a betegségtől (A biztonságra törekvő “tesztalapú rendszer” fő célja, hogy ne maradjon észrevétlen Covid19 áldozat. A gyengéje, hogy emiatt bekerülnek a statisztikába járványtól független halálesetek is.)
  2. A “bejelentett oltásáldozatok” mekkora része hunyt el valóban az oltás miatt. (Sajnos az adatközlők rendre megállnak ott, hogy kijelentik: nem tudni. Ezért nem is javasolják, hogy számoljunk ezekkel az esetekkel.)
  3. A “bejelentett oltásáldozatok” mekkora töredékét képezhetik a valóságban megtörtént “gyanús haláleseteknek”. (A bejelentési hajlandóság 0,5 és 50 % között lehet valahol…)

A fenti adatok nagyban befolyásolják, hogy kinek ajánlható a vakcina, és kinek nem. Ezért is érthetetlen, hogy miért nincsenek ezek a témák a tudományos kutatások, a hírek előterében (de még hátterében se nagyon). Nem olyannyira “elenyészőek” az oltás mellékhatások a Covid19 veszélyességéhez képest, mint azt gondolnánk. Csak akkor lennének kérdés nélkül “elenyészőek”, ha a fenti 3 adatról tökéletesen megfeledkeznénk. De ne tegyük, inkább próbáljuk meg őket óvatosan kipótolni:

(forrás: gov.uk – Covid19 áldozatok, bejelentett oltás áldozatok)

Két fő tanulsága van ennek a táblázatnak: az egyik, hogy jól láthatjuk milyen léptékről beszélünk 30-40 éves kor alatt. Amikor a “kórházak túlterhelése“, a “Covid igazolványok rendszere“, az “alapjogok megvonása több millió embertől” témakörök felmerülnek, akkor tudnunk kell, hogy

Magyarországon ezekben a korosztályokban néhány tíz ember “túlélési esélyeiről”, vagy “intenzív kezeléséről” beszélünk,

akár biztonságos, akár veszélyes a vakcina. (Ez nagyon is aktuális kérdés: az EU napjainkban hosszabbítja meg a “Covid-igazolványok” rendszerét 2023 nyaráig, és a WHO-val egy “világjárványokról szóló nemzetközi okmány megszövegezéséhez” kezdett, ami a “a nemzetközi jog értelmében jogilag kötelező erejű” lesz. Komoly kérdés, hogy ebben majd milyen szerepet kap a “Covid-igazolvány”, így nem mindegy, mit gondolunk erről a témáról: mennyire volt igazolt / hasznos az eddigi szigor vele kapcsolatosan.)

A másik tanulság: hogy nagyon is számít az “elhanyagolt 3 tényező” az áldozatok összehasonlításakor. Még így is, hogy mindenféle szélsőséges nézettől távol tartjuk magunkat,

ég és föld eredményeket kapunk a vakcinák biztonságosságával kapcsolatosan.

Amíg meg nem ismerjük minimum a fenti 3 tényezőt pontosan, addig nem tudjuk kijelenteni, hogy a vakcinák a “fiatalabb” korosztályoknak biztonságosak-e. Azaz: nem tudjuk, hogy a vakcinák működnek-e.

*

A táblázatban számolt 3 tényezőről, és arról: talán “elfogadhatóbbá” válik egymás számára emberileg az ellentétes csoport “hite” is.

1. A “Covid19 áldozatok” mekkora része hunyt el valóban a betegségtől?

A táblázatban a Covid19 áldozatokat “oltáspárti nézet” szerint számoltuk. Eszerint a statisztikákban szereplő számok kb. 90 %-a valóban járványáldozat. Ez a nézet szó nélkül elfogadható lenne, ha “diagnózis alapú” lenne a rendszer, de a “tesztalapú rendszer” gyengeségeit nem fedi le. A kérdés például az, hogy ha “amerikai kutatók több mint 350 tanulmány elemzése” során arra jutnak, hogy a “betegek” több mint harmada “tünetmentes fertőzött”, akkor ez az arány mi lehet a teszt alapján bejegyzett Covid19 áldozatok között? Elképzelhető, hogy hasonló.

“Oltásszkeptikus” szemmel nézve tehát a 90 % túlzás lehet. Ezzel kapcsolatosan felsorolunk néhány hivatalos adatot, amik tán még inkább elfogadhatóvá, vagy megérthetővé teszik az ezzel kapcsolatos “aggályoskodást”:

    • Kanadában a Covid19 miatt intenzíven (ICU) kezeltek, és ott elhunytak száma kb. 10.000 fő (23.606-nak negyede, kevesebb mint a fele). Ez csupán 27 %-a az összes Covid19 áldozatnak (36.923). Hol és hogyan hunyt el a többség, ha nem a Covid19-re legjellemzőbb módon?

(forrás: canada.ca, 2022. 03. 30.)

    • Magyarországon a Covid19 miatt intenzíven kezeltek, és ott elhunytak száma kb. 800 fő (1.850-nek negyede, kevesebb mint a fele). Ez csupán 9 %-az összes Covid19 áldozatnak (9.485). De ha máshogyan számoljuk, akkor is csak 25 % körül van ez az arány (17.000 kórházban ápoltnak a 15 %-a: 2.550 fő). Hol és hogyan hunyt el a többség, ha nem a Covid19-re legjellemzőbb módon? (forrás: infostart.hu, 2022. 01. 09., cikkünk róla: itt)
    • Az egyik legnagyobb dán újság 2022. januárjában bocsánatot kért az olvasóitól, többek között pont azért, mert nem vizsgálta egyáltalán, hogy a kórházba került Covid19 betegek száma mennyire túlbecsült. (Ott a hivatalos számoknak csupán 78 %-a köthető valóban a Covid19-hez).

 

2. és 3. A “bejelentett oltásáldozatok” -kal kapcsolatos számok

Ezekkel külön cikkben foglalkoztunk. Ott látható, hogy a bejelentési kedv 10 %-ra tippelése nem teljesen kizárható gondolat, ahogy az se, hogy a bejelentett eseteknek több mint 5 % köthető valóban az oltásokhoz.

*   *   *